(sz. 1987, Budapest, Magyarország)

Standovár Júlia legújabb sorozatában hétköznapi dilemákkal és tévedésekkel foglalkozik. Ironikus formában mutat rá egyszerűbb és bonyolultabb döntéshelyzeteink párhuzamosságára, például, hogy milyen tejjel igyuk a kávénkat, és hogyan reagáljunk Ukrajna megtámadására. E döntések egy szinten kezelésével banalizálja a világ bonyolultságát, és az abban való normális, emberi működést. Azt üzeni, hogy lépést tartani a hírekkel, új trendekkel, technológiával, új életmódokkal olykor lehetetlen és nyomasztó, ezért oké, ha néha nem megy.

Standovár Júlia fotóművészeti pályáját a Fajó János vezette szerencsi alkotótáborban kezdte, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem BA Fotográfia szakán folytatta, ahol 2013-ban végzett. MOME után New Yorkban tanult tovább, ahol 2015-ben szerezte meg mesterdiplomáját a School of Visual Arts egyetem Photography, Video and Related Media programjában.

Jelenleg a fotográfia mellett betonból készült szobrok és fotóobjektek készítése érdeklik, a Kinky Concrete név alatt futó alkotások a szexualitás, nőiség, belső mozzanatok körüli témakörök köré csoportosulnak, amelyeknek aktuális politikai és társadalmi problémák adnak kontextust. Munkáira jellemző, hogy humorosan vezeti rá a figyelmet mély kérdésekre, amiknek játékos kifejtésére invitálja a nézőt. Újabb munkái sorozatban és önállóan is értelmezhetőek, alkotásai a fotó- és képzőművészet határán, Brooklyn és Budapest tengelyén mozognak.

Csoportos kiállításon megjelentek munkái többek között a Ludwig Múzeumban, a Photo Basel International Art Fairen, a MoMa PS1 Book Fairen és a New York-i The Hole Galériában.

2021-ben adta ki második fotókönyvét, ami A kék melleken túl címmel jelent meg, a kötetet szexuálpszichológus édesanyjával készítették öt éven keresztül.

New Yorkban él és dolgozik. Magyarországon a TOBE Gallery (Budapest) képviseli.

JÚLIA STANDOVÁR

(b. 1987, Budapest, Hungary)

In her latest series, Júlia Standovár investigates everyday dilemmas and mistakes. In an ironic form, she points to the parallelism of simple and complex decision situations, like when we need to decide what kind of milk to put in our coffee and formulate a reaction to the invasion of Ukraine. By allowing these decisions the same degree of importance, she trivializes the complexity of the world and normal, humane functioning in it. It can sometimes be impossible and overwhelming to keep up with the news, the new trends and technologies, she says, so it’s OK when you can’t.

Júlia Standovár started her career in photography at an art camp in Szerencs, led by János Fajó, and went on to earn a BA in Photography at the Moholy-Nagy University of Art and Design, where she graduated in 2013. She continued her studies at the School of Visual Arts in New York, where she received her MA in Photography, Video and Related Media in 2015.

In addition to photography, concrete sculptures and photographic objects are her current interests. The works she calls Kinky Concrete are based around themes of sexuality, femininity and inner events, which are contextualised by current political and social issues. Her signature method is to draw the viewer’s attention to profound questions with humour, and to explore them in a playful manner. Straddling photography and visual art, moving back and forth between Budapest and Brooklyn, her recent works can be interpreted both as individual pieces and as parts of a series.

She has been featured at group exhibitions at the Ludwig Museum, the Photo Basel International Art Fair, the MoMa PS1 Book Fair and The Hole Gallery in New York, among other places.

Made in collaboration with her sexual psychologist mother over a period of five years, her second photo book, Beyond the Blue Breasts was published in 2021.

She lives and works in New York. In Hungary she is represented by TOBE Gallery (Budapest).