1. Akt- és erotikus fotók a Fortepan gyűjteményéből III. rész (18+)

Mivel a megújult Fortepan újabb privát aktképekkel bővült, ezért mai bejegyzésünkbe ismét a gyűjteményben megtalálható erotikus és aktfotó címkékkel ellátott képekből válogattunk.

2. Mai Manó Online Fotóegyetem – Fekete András fotográfussal Winkler Nóra beszélget

Fekete András érdeklődésének középpontjában az ember és az őt körülvevő környezet kölcsönhatása áll.
Most futó projektje az oroszországi vidék hétköznapjait, kiemelten a Moszkva megyei Protvino nevű tudományos város életét és a szovjet tárgyi kultúrának napjainkban való jelenlétét dokumentálja. – írtuk 2016-ban az Útközben programsorozatunk ajánlójában.

3. Így néz ki napjainkban az a 180 éve készült dagerrotípia, melyen először örökítettek meg embert

A dagerrotípiát, amit a fotográfiai szakirodalom az első emberábrázolásnak tart, ugyanebben az évben 1839-ben – fotótörténészek szerint április 24. és május 4. között – készíthette el. Daguerre lakásának ablakából fényképezett, ahonnan a Boulevard du Temple-re nyílott kilátás. Aznap három fotót készített, a felirat szerint az elsőt reggel nyolc órakor. A hosszú expozíciós idő miatt a képről eltűntek a mozgó tárgyak, így csak az álló, mozdulatlan részeket volt képes rögzíteni.

4. Petőfi arczképei – Egy 140 éves történet a magyar sajtóból (Vasárnapi Ujság, 1879)

Petőfi Sándor arcképét feltehetően barátja, Egressy Gábor színész készítette 1845-46 körül ajándékképpen Szendrey Júlia számára. A dagerrotípia csak 1868-ban bukkant fel újra – Petőfi és Júlia halála után – ekkor Petőfi Zoltánra maradt, s az ő hagyatékából került dr. Beliczay Imre katonaorvos (Petőfi barátja) birtokába. Beliczay sokat tett az egyetlen hiteles Petőfi fénykép népszerűsítéséért, valószínűleg ekkortájt készíthetett Klösz György egy reprodukciót a lemezről, így az ábrázolás az 1870-es években ismertté vált. A Szana Tamás szerkesztette Koszorú, Klösz György másolataként tette közzé a képet 1879. évi 1. számában, Kertbeny Károly: Petőfi arcképeiről című írása illusztrációjaként.

5. A HÉT FOTÓSA: André Kertész – Válogatás a Magyarországon készült korai képeiből

„Tudja, arra a kérdésre, hogy mikor, hogyan kezdtem fotografálni, nem oly egyszerű a válasz . . . Gyermekkoromban sok helyen megfordultam, jól ismertem a falusi életet, mindent nagyon megfigyeltem, s az emlékeket mint képeket raktároztam fel magamban. Mivel rossz idők jártak, szüléimet nem mertem megkérni, hogy gépet vásároljanak nekem. Magam akartam megvenni a saját keresetemből. Erre csak 18 éves koromban, az érettségi után került sor. Ezért kelteztem az első fotóimat 1912-ben. De én már előtte is fotografáltam, csak «gép nélkül»-. . . ”

(borítókép: Fotó: Fekete András: Pjatak börtön, 2004., részlet)

‍