english
Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.
A kiállítás megtekinthető:
2025. október 17. – 2026. január 11.
Keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között.
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
Kurátor: Anne Morin
Társkurátor: Baki Péter
Megnyitó: 2025. október 16., csütörtök, 18:00
A kiállítást Horváth M. Judit Balogh Rudolf-díjas fotográfus nyitja meg.
Mary Ellen Mark (1940–2015) a huszadik század második felének megkerülhetetlen amerikai fotóriportere. Szakmai pályafutása 1964-ben vette kezdetét, amikor elvégezte a Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Kommunikációs Iskolájának fotóriporter szakirányát. Az ezt követő ötven évben mint dokumentarista fotográfus dolgozott. Egyéni stílusára jellemző az újító szándék, témaválasztásában pedig az összetett élethelyzetek ábrázolása került leginkább pályafutása homlokterébe. A személyiségábrázolásra való törekvés és a különböző marginalizált csoportok életének feldolgozása főként a női társadalom szemszögéből került bemutatásra.
Mark munkássága megelőzte a #MeToo és más mozgalmak által felerősített társadalmi figyelmet a nők bántalmazására és szenvedéseire. Számos projektjében részletesen ábrázolta azoknak a nőknek az életét, akik nehéz, fájdalmas, sokszor szinte elviselhetetlen körülmények között éltek. Szenvedélyes megfigyelőként egész életművét annak szentelte, hogy a fotográfia és a film eszközeivel feltárja mások sorsának alakulását, megörökítse emberségüket, és azt a szélesebb közönség elé tárja.
A hetvenes években bensőséges fekete-fehér sorozatot készített az Oregoni Állami Kórház 81-es kórtermében kezelt női páciensekről – az intézmény egyetlen zárt női osztályáról –, amelyet Ward 81 címmel könyvben is kiadott. 1981-ben jelent meg Falkland Road: Prostitutes of Bombay című albuma – egy úttörő munka a színes fotográfia terén –, amely a mumbaii vöröslámpás negyed szexmunkásainak életét mutatta be. Néhány évvel később könyv formájában megjelent Teréz anya kalkuttai Szeretet Misszionáriusai rendjéről készített sorozata, amely a közönség elé tárta a nagylelkűség ikonjának erejét és elkötelezettségét.
1983-ban találkozott Erin Blackwell-lel, ismertebb nevén Tiny-val, egy fiatal csellengő lánnyal, akit baráti közösségével, az utcán élő gyerekekkel együtt kezdett fényképezni. Ez az anyag bekerült az Oscar-díjra jelölt Streetwise című filmbe, majd később kibővült: egy második film és két könyv is született belőle, amelyek több mint három évtizeden át követték Tiny küzdelmét a szegénységgel és a drogfüggőséggel, valamint bemutatta a tízgyermekes anya szerepét mikroközösségében. Mary Ellen Mark figyelme újra és újra Amerika sötét arcára irányult és tudta, hogy hol találja ezt meg: ott bujkál a szegények, a prostituáltak, transzvesztiták és drogfüggők tekintetében.
A kiállítás olyan képeket gyűjt egybe, amelyeket a fotográfus a 2000-es évek elején, archívuma rendezésekor válogatott össze. Ezek a felvételek életművének legemblematikusabb sorozataira utalnak vissza, és számos alkalommal jelentek meg olyan rangos lapokban, mint például a The New York Times Magazine, a Life vagy a Vanity Fair. Ezek a képek nem csupán pályafutásának mérföldkövei, hanem napjainkra már a történelem részévé váltak: a Ward 81, Indian Circus, Streetwise, The Damm Family, Twins című sorozatai vizuális kultúránk ikonikus darabjai.
A kiállítás megtekintésére tervezett idő: 60–80 perc
A Mai Manó Ház nem akadálymentes.
A Mai Manó Ház kiállításaira érvényes belépőjegyeket kizárólag személyesen lehet megvásárolni a helyszínen, online jegyvásárlásra nincs lehetőség.
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy a kiállítást 14 év alatti kiskorú személyek kizárólag szülő, vagy gondviselő, illetve a kiskorú felügyeletére jogosult felnőtt kíséretében látogathatják és tekinthetik meg.
Tájékoztatjuk, hogy eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.
Ezeket a nőket senki sem akarta látni, most mégsem tudjuk levenni róluk a tekintetünket - index.hu
A Női sorsok című kiállítás fotókat, filmeket és szöveges anyagokat mutat be, köztük egyik legizgalmasabb anyagát, amely felvételek a nagysikerű Száll a kakukk fészkére című film forgatásán, majd az utána következő néhány hónapban készültek. A Ward 81 pszichiátriai intézet női pácienseit bemutató sorozat iskolapéldája annak, hogy a művésznő mennyire közel került alanyaihoz. (A fotográfus egy évig könyörgött az igazgatónak, hogy beköltözhessen és elvegyülhessen a páciensek között, végül egy szociológus írónővel együtt költöztek be a szomszédos szobába.)
A fotós, aki 50 évvel a #MeToo előtt megmutatta a marginalizált nőket – Mary Ellen Mark a Mai Manó házban - welovebudapest.com
Első közép-európai intézményként adózik egyéni kiállítással Mary Ellen Mark munkásságának a Mai Manó Ház. A fotográfus bő fél századdal a #MeToo és más, a nők helyzetére irányuló társadalmi mozgalmak előtt a marginalizált közösségekben élő nők sorsának szentelte figyelmét, nőként pedig különlegesen intim kapcsolatot tudott kialakítani alanyaival. Ennek a mély empátiának olyan dokumentációját láthatjuk, mint a Száll a kakukk fészkére forgatási helyszínéül szolgáló pszichiátriai intézet nőbetegeit bemutató sorozat vagy a Teréz anya misszióját megörökítő felvételek. A Női sorsok kiállításon jártunk.
Mary Ellen Mark, az útszélen hagyott nők sorsának érzékeny krónikása - wmn.hu
Október 17-től látható az a kiállítás Mary Ellen Mark amerikai fotográfus műveiből a Mai Manó Házban, aminek – sok minden mellett – izgalmas vetülete, hogy az életművéből 2000-ben, amikor az archívumát rendezgette, maga a művész válogatta össze e képeket. Így azokat az alkotásokat tekinthetik meg most az érdeklődők, amiket ő maga is kiemelten fontosnak tartott.
A tárlat címe, Női sorsok, nem véletlen. Alkotásaival Mark reflektorfénybe állította a nők – különösen a marginalizált csoportokban élők – nehéz helyzetét. Bensőséges fénnyel mutatta meg a kiszolgáltatottságukat, a fájdalmukat és a körülményeiket, amik szinte börtönként tartották őket fogva, kitörési lehetőségek nélkül.
