‍

Mary Ellen Mark (1940–2015) a huszadik század második felének megkerülhetetlen amerikai fotóriportere. Szakmai pályafutása 1964-ben vette kezdetét, amikor elvégezte a Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Kommunikációs Iskolájának fotóriporter szakirányát. Az ezt követő ötven évben mint dokumentarista fotográfus dolgozott. Egyéni stílusára jellemző az újító szándék, témaválasztásában pedig az összetett élethelyzetek ábrázolása került leginkább pályafutása homlokterébe. A személyiségábrázolásra való törekvés és a különböző marginalizált csoportok életének feldolgozása főként a női társadalom szemszögéből került bemutatásra.

Mark munkássága megelőzte a #MeToo és más mozgalmak által felerősített társadalmi figyelmet a nők bántalmazására és szenvedéseire. Számos projektjében részletesen ábrázolta azoknak a nőknek az életét, akik nehéz, fájdalmas, sokszor szinte elviselhetetlen körülmények között éltek. Szenvedélyes megfigyelőként egész életművét annak szentelte, hogy a fotográfia és a film eszközeivel feltárja mások sorsának alakulását, megörökítse emberségüket, és azt a szélesebb közönség elé tárja.

A hetvenes években bensőséges fekete-fehér sorozatot készített az Oregoni Állami Kórház 81-es kórtermében kezelt női páciensekről – az intézmény egyetlen zárt női osztályáról –, amelyet Ward 81 címmel könyvben is kiadott. 1981-ben jelent meg Falkland Road: Prostitutes of Bombay című albuma – egy úttörő munka a színes fotográfia terén –, amely a mumbaii vöröslámpás negyed szexmunkásainak életét mutatta be. Néhány évvel később könyv formájában megjelent Teréz anya kalkuttai Szeretet Misszionáriusai rendjéről készített sorozata, amely a közönség elé tárta a nagylelkűség ikonjának erejét és elkötelezettségét.

‍

‍

1983-ban találkozott Erin Blackwell-lel, ismertebb nevén Tiny-val, egy fiatal csellengő lánnyal, akit baráti közösségével, az utcán élő gyerekekkel együtt kezdett fényképezni. Ez az anyag bekerült az Oscar-díjra jelölt Streetwise című filmbe, majd később kibővült: egy második film és két könyv is született belőle, amelyek több mint három évtizeden át követték Tiny küzdelmét a szegénységgel és a drogfüggőséggel, valamint bemutatta a tízgyermekes anya szerepét mikroközösségében. Mary Ellen Mark figyelme újra és újra Amerika sötét arcára irányult és tudta, hogy hol találja ezt meg: ott bujkál a szegények, a prostituáltak, transzvesztiták és drogfüggők tekintetében.

A kiállítás olyan képeket gyűjt egybe, amelyeket a fotográfus a 2000-es évek elején, archívuma rendezésekor válogatott össze. Ezek a felvételek életművének legemblematikusabb sorozataira utalnak vissza, és számos alkalommal jelentek meg olyan rangos lapokban, mint például a The New York Times Magazine, a Life vagy a Vanity Fair. Ezek a képek nem csupán pályafutásának mérföldkövei, hanem napjainkra már a történelem részévé váltak: a Ward 81, Indian Circus, Streetwise, The Damm Family, Twins című sorozatai vizuális kultúránk ikonikus darabjai.

‍

‍

A kiállítás megtekintésére tervezett idő: 60–80 perc
A Mai Manó Ház nem akadálymentes.
A Mai Manó Ház kiállításaira érvényes belépőjegyeket kizárólag személyesen lehet megvásárolni a helyszínen, online jegyvásárlásra nincs lehetőség.

Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy a kiállítást 14 év alatti kiskorú személyek kizárólag szülő, vagy gondviselő, illetve a kiskorú felügyeletére jogosult felnőtt kíséretében látogathatják és tekinthetik meg.

Tájékoztatjuk, hogy eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.

‍