
„A Fénybe vetkőzve képei nem csupán testeket mutatnak meg, hanem azt is, hogyan gondolkodtak a századelő fotográfusai a szépségről, intimitásról és látásról. Angelo, Bäck Manci, Berko Ferenc, Máté Olga, Pécsi József és a korszak többi úttörője nem egyszerűen a meztelenséget akarta rögzíteni; a testben egy egész korszak önképét keresték. Mit jelentett ekkor »szépnek« lenni? Milyen formát öltött a vágy, ha a műterem fényei egyszerre követelték a klasszikus harmóniát és a modern formai kísérletezést? Ezeken a fotókon nem ideálok néznek vissza ránk, hanem valódi emberek — akiknek alakját a kor ízlése, a fotográfus tekintete és a médium új lehetőségei együtt formálták.
Ezek a képek kérdeznek. Mit fed fel, és mit takar el a fény, amikor testet világít meg? Hol húzódik a határ a művészi szabadság, a voyeurizmus és a társadalmi normák között? És mit árul el rólunk, ha ránézve egy száz évvel ezelőtti aktfotóra nemcsak a modellt látjuk, hanem saját elvárásaink és előítéleteink körvonalát is? A tárlat arra hív, hogy ne csak nézzünk, hanem figyeljünk — arra a feszültségre, amely a klasszikus eszmény és a modern érzékenység találkozásából született. Mert ezek a felvételek nem pusztán művészettörténeti dokumentumok: ablakok egy korszakra, amely a testet fénybe állítva önmagát is láthatóvá tette.” (Somosi Rita)
A kiállításról:
A 20. század eleje fordulópontot hozott a testábrázolás történetében. A fényképezés – ekkor még fiatal médiumként – új lehetőségeket kínált. Az aktfotográfia a festészet hagyományaira épített, ugyanakkor túl is lépett rajtuk az objektivitás és a rögzíthető jelenlét ígéretével. A test így nem csupán ábrázolás tárgyává, hanem a fotográfia által újrateremtett képpé vált, ahol művészet és dokumentáció, intimitás és kompozíció, vágy és esztétikum találkozik. A fotográfia ekkor nemcsak a dokumentálás, hanem a felfedezés eszköze is volt. Új lehetőségeket nyitott az intimitás, a vágy és a test vizuális megjelenítésében. A felvételek ma már korlenyomatok: egyszerre tanúskodnak a médium fejlődéséről és a társadalom változó normáiról. E testek, amelyek valaha élők voltak, ma a fény által tovább élnek. Képpé vált jelenlétük ma is kérdéseket ébreszt: mit látunk, amikor a testre tekintünk – és mit árul el rólunk a tekintet maga?
A tárlatvezetőről:
Somosi Rita művészettörténész, az ELTE-n végzett művészettörténet és múzeumpedagógia szakon. Dolgozott a Kulturális és Nemzetközi Kapcsolatok Államtitkárságán, majd 2009-től szabadúszó kurátorként tevékenykedik. 2011–12-ben a Faur Zsófi Galéria művészeti vezetője, 2012-től a VILTIN Galéria művészettörténésze, 2023-tól a balatonfüredi Modern Műtár fotó részlegének kurátora. Fő érdeklődési területe a klasszikus műfajok kortárs fotográfiai jelenléte és a kortárs képzőművészet–fotográfia kapcsolata. A Budapest FotóFesztivál társalapítója és kurátora. 2025-től a Mai Manó Ház munkatársa.
A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra a gaspar.keri@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – március 5.
A résztvevők száma maximum 30 fő.
A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, elővételben vagy aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel, valamint a tárlatvezetésre szóló kiegészítőjeggyel együtt vehetnek részt.
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy a kiállítás csak 18 év feletti személyek számára látogatható!
Tájékoztatjuk, hogy eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.







